Tűzoltó készülék gyártás, forgalmazás, karbantartás

Tudásbázis

I. Általános előírások

Az Országos Tűzvédelmi Szabályzatról szóló 54/2014. (XII. 5.) BM rendelet értelmében az üzemeltető köteles az érintett műszaki megoldás üzemeltetői ellenőrzéséről, időszakos felülvizsgálatáról, karbantartásáról az 1. sz. mellékletben meghatározott módon és gyakorisággal, valamint a javításáról szükség szerint gondoskodni. Az üzemeltetői ellenőrzés élesen különválik a szakcég általi kötelező, időszakos felülvizsgálattól, karbantartástól, javítástól. Jelen segédlet ezekre nem tér ki, csak az üzemeltetői ellenőrzési feladatok elvégzéséhez nyújt segítséget.

Az üzemeltető köteles a működőképességet kedvezőtlenül befolyásoló körülményt és annak tudomásulvételét a működésképtelenség megállapítását tartalmazó iraton aláírásával és az aláírás dátumának feltüntetésével igazolni.
Az üzemeltető köteles az érintett műszaki megoldás rendkívüli felülvizsgálatáról és a hibák kijavításáról az annak elvégzésére okot adó körülmény vagy hiányosság tudomására jutása után azonnal, egyéb esetben legfeljebb 10 munkanapon belül gondoskodni, ha:

  1. az érintett műszaki megoldás nem töltötte be tűzvédelmi rendeltetését tűzeset, tűzriadó gyakorlat vagy egyéb esemény során vagy
  2. az érintett műszaki megoldás nem alkalmas a tűzvédelmi rendeltetésének megfelelő működésre.

Az üzemeltetői ellenőrzések elvégzéséért felelős személyt az üzemeltető jelöli ki írásban.
Az üzemeltető kötelezettségeinek végrehajtását más személy vagy szervezet írásos megállapodásban teljes körűen vagy részben átvállalhatja. A más személy vagy szervezet kötelességei megegyeznek az üzemeltetőével.
Megjegyzés: a kijelölt személy írásbeli meghatalmazása külön utasításban vagy munkaköri leírásban is történhet.
Az írásos megállapodás más személlyel vagy szervezettel pl. az üzemeltetői ellenőrzésre vonatkozó megbízás vagy szerződés.

Az üzemeltetői ellenőrzést végző személynek általánosságban vizsgálnia kell

  1. a kötelező időszakos felülvizsgálat és a karbantartás esedékességét,
  2. szemrevételezéssel – és ha jogszabály előírja, gyakorlati próbával – az érintett műszaki megoldás működőképességét,

Az ellenőrzés elvégzését, megállapításait az ellenőrzés helyszínén annak időtartama alatt írásban dokumentálnia kell. A működőképességet kedvezőtlenül befolyásoló körülményt és a működésképtelenség megállapítását az ellenőrzés befejezését követően azonnal írásban kell jelezni az intézkedésre jogosult személy felé.

Az üzemeltetői ellenőrzés magába foglalja az érintett műszaki megoldás

  1. kijelölt telepítési, beépítési helyen való elhelyezéséről,
  2. sértetlen állapotáról,
  3. észlelhetőségéről és hozzáférhetőségéről,
  4. működtető eszközének, jelöléseinek, feliratainak észlelhetőségéről és helyességéről,
  5. működőképessége szempontjából lényeges kijelzők, állapotjelzések alapján a műszaki megoldás állapotáról és
  6. működőképességét, működését kedvezőtlenül befolyásoló szennyeződés vagy környezeti körülmények jelenlétéről való szemrevételezéses meggyőződést.

Tűzvédelmi Üzemeltetési Napló

Az üzemeltető köteles Tűzvédelmi Üzemeltetési Naplót vezetni, amely tartalmazza a tűz kialakulását, káros hatásait csökkentő, menekülést elősegítő berendezések, rendszerek, készülékek ellenőrzését, felülvizsgálatát, karbantartását igazoló iratokat, a felülvizsgálatok jegyzőkönyveit, az oktatások, gyakorlatok megtartását igazoló dokumentumokat.

Az üzemeltetési naplóban fel kell tüntetni a

a) az üzemeltetett létesítmény nevét és címét,
b) az ellenőrzött tűzvédelmi eszköz, berendezés megnevezését, típusát,
c) az eszköz/berendezés egyértelmű azonosítását segítő készenléti, beépítési helyet,
d) az ellenőrzés típusának megnevezését (jelen esetben: üzemeltetői), minősítését és dátumát,
e) az üzemeltetői ellenőrzést végző személy nevét és aláírását.

Az üzemeltetőnek az alábbi eszközöket kell ellenőriznie, amennyiben az üzemeltetett létesítményben az eszköz megtalálható:

  1. Tűzoltó készülék,
  2. Fali tűzcsap, száraz felszálló vezeték, föld alatti/feletti tűzcsap, tüzivíz tartály,
  3. Beépített tűzjelző berendezés,
  4. Beépített tűzoltó berendezés (sprinkler, vízköddel oltó, gázzal oltó, stb.),
  5. Tűzoltósági kulcsszéf,
  6. Tűzoltó felvonó,
  7. Evakuációs hangrendszer,
  8. Biztonsági világítás,
  9. Pánikzár, vészkijárati zár, vészkijárati rendszer,
  10. Tűzgátló lezárások (nyílászárók, záróelemek),
  11. Hő- és füst elleni védelem megoldásai,
  12. Biztonsági tápforrásnak minősülő dízelaggregátor,
  13. Biztonsági tápforrásnak minősülő akkumulátor, szünetmentes tápegység.

II. Részletes előírások

1. Tűzoltó készülék

Az üzemeltetői ellenőrzést negyedévente kell elvégezni.

Ennek során ellenőrizni kell, hogy a tűzoltó készülék

  1. az előírt készenléti helyen van-e,
  2. rögzítése biztonságos-e,
  3. látható-e,
  4. magyar nyelvű használati utasítása a tűzoltó készülékkel szemben állva olvasható-e,
  5. használata nem ütközik-e akadályba,
  6. valamennyi nyomásmérő vagy jelző műszerének jelzése a működési zónában található-e,
  7. hiánytalan szerelvényekkel ellátott-e,
  8. fém vagy műanyag plombája, zárópecsétje, karbantartást igazoló címkéje, a karbantartó szervezet OKF azonosító jele sértetlen-e,
  9. karbantartása, felülvizsgálata esedékes-e,
  10. készenléti helyét jelölő biztonsági jel látható, felismerhető-e és
  11. állapota kifogástalan, üzemszerű-e.

Ha a készenlétben tartó az ellenőrzés során hiányosságot észlel, írásban dokumentálnia kell, és intézkednie kell annak megszüntetéséről.

2. Fali tűzcsap, száraz felszálló vezeték, föld alatti/feletti tűzcsap, tüzivíz tartály

Az üzemeltetői ellenőrzést kell félévente kell elvégezni.

Az ellenőrzés során szemrevételezéssel meg kell vizsgálni

  1. a tűzoltó-vízforrások kötelező jelzőtábláinak meglétét, adatai helyességét és épségét,
  2. az előírt feliratok, jelzések, használati utasítások meglétét, olvashatóságát,
  3. a (szabadtéri) tűzoltóvízforrásoknak az év minden szakában tűzoltógépjárművel történő megközelíthetőségét,
  4. a szerelvények hozzáférhetőségét,
  5. a szerelvények épségét,
  6. a korrózió elleni védelem épségét,
  7. esetleges víz szivárgási jelek meglétét.

Az ellenőrzést végző személynek a szerelvény, tűzcsap és száraz felszálló vezeték szekrényekben található, nem odaillő tárgyakat el kell távolítania.

3. Beépített tűzjelző berendezés

Az üzemeltetői ellenőrzést naponta, havonta és 3 havonta kell elvégezni.

Személyi és tárgyi feltételek: a felügyeletet, kezelést, üzemeltetői ellenőrzést ellátó személynek rendelkeznie kell a szükséges ismeretekkel, különösen:

  • a tűzjelző központ, a távkezelő, távkijelző egység tűz- és hibaátjelző egység kezelése,
  • a beérkező tűz-, hiba-, téves riasztások kezelése (pl. nyugtázás, hangjelzők kikapcsolása, jelzéstörlés),
  • a tűz esetén szükséges teendők.

Naponta ellenőrizni kell a tűzjelző berendezés központi vagy távkijelző/távkezelő egységén:

  1. a rendszer nyugalmi helyzetben van-e,
  2. hibajelzés esetén az üzemeltetési naplóba azt bejegyezték-e, és, ha a hiba szakképzett beavatkozást igényel, értesítették-e a karbantartót,
  3. az előző nap bejegyzett hibára történt-e megfelelő intézkedés,
  4. a tűzjelző központ valamennyi állapotjelzője működik-e.

Ha az állandó felügyelet távfelügyeleten keresztül valósul meg, az üzemeltető megbízottjának elégséges meggyőződnie a központtal való kapcsolat meglétéről.

Havonta kell ellenőrizni

  1. a napi ellenőrzés megtörténtét/megfelelőségét,
  2. hogy az üzemeltetési naplót folyamatosan, megfelelően vezetik-e,
  3. hogy a felügyeletet ellátók részt vettek-e megfelelő oktatáson,
  4. hogy a nyomtatók működéséhez szükséges eszközök, anyagok (papír festék, festékszalag) rendelkezésre állnak-e.

Háromhavonta kell ellenőrizi

  1. a havi ellenőrzés megtörténtét/megfelelőségét,
  2. történtek-e az épület használatában, technológiájában, kialakításában olyan változások, amelyek befolyásolják a tűzjelző berendezés működését (pl. válaszfalak áthelyezése, helyiség rendeltetésének megváltozása miatt az érzékelők, a kézi jelzésadók helyzete, hangjelzők hallhatósága változik, stb.),
  3. a jelzések beazonosítására vonatkozó kimutatások, rajzok rendelkezésre állnak-e, a grafikus megjelenítő eszköz üzemképes-e. Üzemeltetői ellenőrzés dokumentálására használható a karbantartó által biztosított üzemeltetési napló is.
  4. Beépített tűzoltó berendezés (pl. sprinkler, vízköddel oltó, gázzal oltó rendszer)

Az üzemeltetői ellenőrzést hetente és havonta kell elvégezni. Ennek során

Hetente kell ellenőrizni:

  1. szemrevételezéssel az oltóanyag mennyiségét, és az üzemképességgel összefüggő jelzőeszközök értékeit (pl. nyomásérték, vízszint, vízáram jelzés). A megengedettnél nagyobb oltóanyaghiány esetén a kezelési utasítás szerint jár el,
  2. vízzel oltó esetén a fagymentességet biztosító fűtés hatásosságát, és üríti a kondenzvíz gyűjtőket,
  3. vízzel oltó esetén a szelepek nyitásával próbariasztást végez és ellenőrzi a szivattyúk indíthatóságát,

Havonta kell ellenőrizni:

  1. szemrevételezéssel a fúvókák, a csővezeték és az oltóközpont állapotát, és ellenőrzi az oltóberendezéssel kapcsolatba kerülő munkavállalók képzettségét.
  2. vízzel oltó esetén a motor tömlőcsatlakozásainak szivárgásmentességét és a tartalék áramforrást

Az üzemeltetői ellenőrzést dokumentáltan kioktatott személy végezheti. Az üzemeltetőnek az oltóberendezés csővezetékeit és szerelvényeit folyamatosan tisztán kell tartania, a lerakódott szennyeződéseket el kell távolítania. Az oltóanyag-kiömlő nyílás és a védendő anyag között az oltóanyag bejuttatása érdekében a megfelelő távolságot szabadon kell hagyni.

A beépített tűzoltó berendezés és az ezekhez szorosan illeszkedő berendezések saját üzemeltetési naplóval rendelkeznek.

5. Tűz- és hibaátjelző berendezés

Az üzemeltetői ellenőrzést naponta kell elvégezni. Ennek során naponta szemrevételezéssel kell ellenőrizni

  1. a tűzjelző központot, vagy annak távkezelő egységét, hogy az átjelzésre szolgáló kimenetek normál üzemben működnek (pl. nincs hibajelzés);
  2. a tűz- és hibaátjelző berendezés külső kijelzőit és hangjelzőit (ha van ilyen), hogy azon látható-e bármilyen hibajelzés;
  3. az átjelző egység „dobozának” épségét.

Amennyiben az üzemeltető hibát észlel, azt a tűzjelző rendszer karbantartójának (tűzjelző berendezéssel összefüggő hiba esetén) vagy a távfelügyeleti szolgáltatónak (a tűz- és hibaátjelző berendezéssel összefüggő hiba esetén) jeleznie kell. A tűz- és hibaátjelző berendezés dobozát az üzemeltető nem bonthatja meg.

6. Tűzoltósági kulcsszéf

Az üzemeltetői ellenőrzést naponta kell elvégezni. Ennek során szemrevételezéssel ellenőrizni kell

  1. a kulcsszéf környezetét, hogy az az átadáskor elfogadott módon van-e megőrizve;
  2. a kulcsszéf felismerhetőségét és megközelíthetőségét;
  3. a kulcsszéf feliratozásának, megjelölésének épségét;
  4. a beépített tűzjelző berendezés jelzésére aktiválódó fényjelző(k) működőképességét, amennyiben az létesítve lett.

7. Tűzoltósági rádióerősítő

A tűzoltósági rádióerősítő tekintetében üzemeltetői ellenőrzést nem kell végezni. (Kizárólag a szakcég általi kötelező felülvizsgálatot kell 6 havonta elvégeztetni.)

8. Tűzoltó felvonó

A tűzoltó felvonók üzemeltetői ellenőrzését negyedévente kell elvégezni. Az üzemeltetői ellenőrzési kötelezettség kizárólag a „tűzoltó felvonókra” vonatkozik.

A tűzoltó felvonó üzemeltetéséhez szükséges a felvonó létesítési dokumentációja (ha van) és a felvonó gépkönyve.

A negyedéves üzemeltetői ellenőrzés során szemrevételezéssel vizsgálni kell

  1. a felvonó kötelező jelölésének meglétét (fülkén belül, illetve aknaajtóknál);
  2. a tűzoltói alapállomáson elhelyezett tűzeseti kapcsoló – és ha van, a fülkében elhelyezett tűzeseti kapcsoló – jelölésének meglétét;
  3. a tűzeseti kapcsoló kulcsának meglétét,
  4. a felvonó tűzeseti működési leírásának (használati utasítás) meglétét, hozzáférhetőségét,
  5. a működtető eszközök, feliratok épségét.

9. Evakuációs hangrendszer

Az üzemeltetői ellenőrzést naponta kell elvégezni.

Amennyiben ez a rendszer a beépített tűzjelző rendszer részét képezi, a rendszer üzemeltetői ellenőrzése a tűzjelző rendszer napi ellenőrzésekor megtörténik. Az üzemeltetői ellenőrzésre vonatkozó egyéb előírás jelenleg nincs.

10. Biztonsági világítás

Az üzemeltetői ellenőrzést havonta kell elvégezni (MSZ EN 50172 szabvány 7.2.3. szerint).

A biztonsági világítási rendszer üzemeltetéséhez szükséges iratok:

  • a megvalósult állapotot rögzítő dokumentáció, a lámpatesteket, biztonsági jelzéseket feltüntető alaprajzokkal;
  • tápellátás dokumentumai;
  • gyártói üzemeltetési/karbantartási utasítás.

A havi üzemeltetői ellenőrzés során szemrevételezéssel kell vizsgálni

  1. a központi tápforrás kijelzőinek működőképességét, a tápellátás látható kábelezésének sértetlenségét, rögzítettségét;
  2. a lámpatestek rögzítettségét, észlelhetőségét, a menekülési irányjelzések meglétét, helyességét;
  3. minden lámpatestet és minden belülről megvilágított kijáratjelzőt tartalékvilágítási üzemmódba kell kapcsolni a normálvilágítás tápellátásának szimulált meghibásodásával, annyi időre, amennyi elegendő ahhoz, hogy meg lehessen győződni arról, hogy minden lámpa világít. Ellenőrizni kell a lámpatestek és jelzések meglétét, tiszta állapotát és helyes működését.

A vizsgálat végén helyre kell állítani az üzemi világítás tápellátását, és ellenőrizni kell az üzemi tápellátás visszatértét.

11. Pánikzár, vészkijárati zár, vészkijárat biztosító rendszer

Az üzemeltetői ellenőrzést negyedévente kell elvégezni.

Negyedévente szemrevételezéssel ellenőrizni kell, hogy:

  1. a vészkijárati ajtó szabadon megközelíthető-e;
  2. az ajtót nyitó eszköz illetve jelölése látható-e, hozzáférhető-e;
  3. a vészkijáraton, pánikzáron a működtetést akadályozó sérülés van-e;
  4. a nyitó eszköz alkalmazásával az ajtó teljes szélességében nyitható-e (próbával);

A rendellenes működés, működő képtelenség esetén rendkívüli felülvizsgálatról és a hibák kijavításáról kell gondoskodni.

12. Tűzgátló lezárások (tűzgátló nyílászárók, tűzgátló záróelemek)

Az üzemeltetői ellenőrzést havonta kell elvégezni.

A tűzgátló nyílászárók (ajtó/ablak) havi ellenőrzése során szemrevételezéssel vizsgálni kell:

  1. az üzemszerűen nyitva tartott (pl. mágnestartóval) tűzgátló ajtó esetén az önműködő csukódást biztosító szerkezet működőképes-e, megfelelően működik-e;
  2. az ajtószárny/ak megfelelően becsukódnak-e, a csukássorrend szabályozó (ha van) biztosítja-e a megfelelő becsukódást;
  3. az üzemszerűen csukva tartott tűzgátló ajtó csukódása megfelelően biztosított-e, nyitott állapotból elengedve, külső rásegítés nélkül becsukódik-e;
  4. az ajtó szárnyakon, vagy az ajtótokon van-e olyan elváltozás, sérülés amely a szerkezet működőképességét akadályozza;
  5. A tűzszakaszhatáron elhelyezett tűzgátló ajtókon a kötelező „Tűzszakaszhatár! Az ajtó önműködő csukódását biztosítani kell!” felirat sértetlen és olvasható-e.

Az ajtó működőképtelenségét okozó hiba (záródási problémák, sérült tok illetve szárny, folytonossági hiány stb.) esetén rendkívüli karbantartásról gondoskodni kell.

A tűzgátló záróelemek (pl. csappantyú) üzemeltetői ellenőrzése nem kötelező, kizárólag az időszakos szakcég általi felülvizsgálatot kell elvégeztetni.

13. Hő és füst elleni védelem megoldásai

(füstelvezető, légpótló szerkezet; füstelszívó, légpótló ventilátor; füstmentesítő ventilátor; füstcsappantyú, zsalu; füstgátló nyílászáró; mobil füstkötény)

Az üzemeltetői ellenőrzést negyedévente kell elvégezni.

A negyedéves ellenőrzés során vizsgálni kell, hogy:

  1. a természetes hő- és füstelvezető/légutánpótló szerkezet (folyosói és lépcsőház ablakok) megfelelően nyithatók-e,
  2. a füstszakaszhatáron elhelyezett füstgátló ajtók „Füstszakaszhatár! Az ajtó önműködő csukódását biztosítani kell.” feliratozása ép, sértetlen;
  3. a füstgátló ajtók önműködő csukó-szerkezete sértetlen, csukódása megfelelően biztosítható,
  4. a füstmentes lépcsőház ajtajainak önműködő csukó-szerkezete sértetlen, csukódása megfelelően biztosítható,
  5. a gépi működtetésű hő- és füstelvezető/légutánpótló szerkezeteket (pl. kupolák; vezérelt ablakok, ajtók; elszívó, befúvó ventillátorok) működtető eszközök jelölése ép, sértetlen, felismerhető, hozzáférhető;
  6. A gépi működtetésű szerkezetek energiaellátása biztosított-e.

A hő- és füstelleni védelem működési zavarának észlelése esetén a rendkívüli karbantartásról gondoskodni kell. Az üzemeltetés, a kezelés és a karbantartás, valamint az ellenőrzés vonatkozásában a kivitelező vagy a gyártó kezelési utasítását kell irányadónak tekinteni.

14. Biztonsági tápforrásnak minősülő dízelaggregátor

Az üzemeltetői ellenőrzést havonta kell elvégezni, kizárólag a tűzvédelmi szempontból biztonsági tápforrásnak minősülő dízelaggregátoron.

Az üzemeltetői ellenőrzés során szemrevételezéssel vizsgálni kell

  1. az aggregátor épségét, sértetlenségét,
  2. az üzemanyag ellátottság meglétét.

15. Biztonsági tápforrásnak minősülő akkumulátor, szünetmentes tápegység

Az üzemeltetői ellenőrzést havonta kell elvégezni, kizárólag a tűzvédelmi szempontból biztonsági tápforrásnak minősülő akkumulátoron, szünetmentes tápegységen.

Az üzemeltetői ellenőrzés során szemrevételezéssel vizsgálni kell

  1. a berendezés épségét, sértetlenségét,
  2. a kijelzők működését.

Az ellenőrzés, felülvizsgálat, karbantartás, mérés során tapasztalt hiányosságokat, hibákat soron kívül javítani és a javítás elvégzését írásban igazolni kell.